Ismételten a Taisuco ázsiai varázslói lenyűgöznek minket egy 2008-as új hibriddel, amelyben számos botanikai faj szín- és morfológiai hozzájárulása egy új, mesés nevű és sivatagi színekkel rendelkező taxont hoz létre - Phalaenopsis Taisuco Kobold.
Ahogy már megszokhattuk, a Taisuco nem fukarkodik a szülőfajok használatával, és a mi kis manónk sem kivétel, aki 16 Phalaenopsis botanikai fajból áll, amelyhez még egy taxon társul, amiről nincs információ.
Contemporan cu Phalaenopsis Taisuco Jasper, de asemeni un hibrid multispecific, Kobold, prezinta urmatoarea formula parentala (in care se strecoara in urma cu doua generatii si un hibrid din liniile Sogo): Phalaenopsis equestris 31,03%, de unde probabil mosteneste abundenta florala - nu insa si dimensiunea florilor - Phalaenopsis venosa 12,5%, usor identificabila in cromatica corolei si diametrul acesteia, Phalaenopsis amabilis 11,54 %, Phalaenopsis amabilis subsp. amabilis 10, 52%, Phalaenopsis gigantean 6,25%, Phalaenopsis aphrodite 6,17%, Phalaenopsis lueddemaniana ,24%, Phalaenopsis amboinensis 4,22%, Phalaenopsis stuartiana 2,85%, Phalaenopsis schilleriana 2,7%, Phalaenopsis sanderiana 2,2%, Phalaenopsis hieroglyphica 1,56%, Phalaenopsis fasciata 1,56%, Phalaenopsis Aphrodite subsp. Formosana 0,52%, Phalaenopsis sumatrana 0,39%, date necunoscute 0,06%, Phalaenopssis pulcherima 0,05%.
A Doritaenopsis nemzetséghez tartozik rendszertanilag, a Kobold egy érvényes szinonimák nélküli kultivár, amelyet 2009-ben és kétszer 2010-ben díjaztak.
Körülbelül 30 cm hosszú, egyszerűen elágazó szárak, melyeken a virágszár közvetlenül csatlakozik, jelentősen vékonyabbak a Phalaenopsis nemzetségben, mindössze 3-4 mm vastagok. Viszonylag felül helyezkednek el a száron, összehasonlítva más Phalaenopsis fajokkal vagy hibridekkel, 2-3 levél távolságra a gyökérzónától elválasztó tőzóna fölött. A szárak mindig többen vannak, változó számban, 2-től 5-ig, személyes megfigyelések alapján. A virágzat gazdag, 8-14 virágot hordoz száranként, amelyek teljes kinyíláskor körülbelül 4 cm átmérőjűek. Ezek jellegzetes viaszos megjelenésűek, majdnem mázasak, némileg emlékeztetnek a Catasetum vagy Cymbidium virágok textúrájára.
Különleges színösszetétel egy sötét bíborvörös-barna, viszonylag tömör, árnyalatváltozásoktól mentes domináns alapszínt jelent, amely a virágkoronát több mint 90%-ban borítja, kivételt képezve csak a szirmok és csészelevelek, valamint a labelum ventrális szélén található 1-2 mm széles sáv, amely fehér-sárgás színű, és a virág érésével élénk sárgába vált. A kolonna szintjén a szín teljesen fehér, kivéve két körülbelül 2 mm átmérőjű, diffúz, korong alakú foltot, amelyek oldalt és kissé hátul helyezkednek el a pollencsomóhoz képest, halvány bíbor színűek. A teljes virágkorona hátoldala, beleértve a hosszú, lekerekített oldallobokkal rendelkező labelumot is, amelyek a kolonna vastagságának felét magasságban keretezik és meghaladják, piszkos fehér színű, bíboros árnyalatokkal, kivéve egy körülbelül 3-4 mm széles, hosszanti irányban elhelyezkedő szélzónát a labelum teljes hosszában, kivéve az egyetlen végső lebenyt, amely filiform nyúlványok nélkül van, és a két szirmot.
A jól fejlett gyökérrendszer hosszú és vékony, de erős gyökerekkel tűnik ki, 4 - 5 mm átmérővel, ami sokkal kisebb, mint amit egy közepes méretű phalaenopsis hibridtől várnánk. A lomb jól képviselt, 8 - 14 levéllel egy felnőtt növényen, amelyek kemény állaga a Papagayo vagy Taisuco Jasper hibridjeire emlékeztet, de fényes és sima felülettel. Méretük növekvő sorrendben változik, az első bazális levelek esetében 5 cm hosszú és 2,5 cm széles, míg a csúcsi levelek esetében 12 - 15 cm hosszú és 5 cm széles.
A termesztési paramétereket tekintve a Phalaenopsis Taisuco Kobold nem mutat különbséget a testvérhibridhez, a Phalaenopsis Taisuco Jasperhez képest, amellyel a szülőfajok jó arányát osztja meg.
Nivelul radiatiei luminoase se va incadra in zona inferioara spre medie, tipica genului Phalaenopsis, cu valori cuprinse intre 8000 si 10000 lux. Temperaturile ideale oscileaza in jurul unei medii de 28 ℃ si pot ramane constante pe tot parcursul anului, intrucat nu necesita perioade de repaus. Din punct de vedere al administrarii apei, se recomanda o frecventa moderata a udarilor, preferand uscarea partii superficiale a acestuia, anterior urmatoarei udari. Se recomanda fertilizari la fiecare a 3-a sau a 4-a udare, cu conditia ca irigarea ulterioara unei fertilizari sa se efectueze temeinic, pentru a indeparta eventualele depuneri de cristale de fertilizant pe radacini, aspect ce poate produce arsuri chimice.
Mediul de cultura ideal este reprezentat de scoarta de granulatie medie, ce poate fi utilizata in amestec cu bucati grosiere, de 1 - 2 cm diametru, de fibra de cocos. Schimbarea recipientelor de cultura se va realiza intre momentele de inflorire, cand se observa dezvoltarea si cresterea radacinilor in afara ghivecelor.
Vrei sa vezi mai multe articole si sa acumulezi mai multe cunostinte? Acest articol este oferit gratuit, insa poti sustine secretgarden.ro itt egy véleménnyel:
Google: Vélemény a Google-on
Facebook: Vélemény a Facebookon