Paphiopedilum Deperle (szekvenciális/többvirágú)

Paphiopedilum Deperle orchidea, szekvenciális virágzással.
A nem neve a ciprusi Paphos város nevéből származik, amely Aphrodité istennőnek (más néven Paphia) szentelt hely, ahol a legenda szerint a tenger habjából született, és a pedilon (ó görög) szóval van összekapcsolva, ami szandált vagy papucsot jelent. A nemzetség orchideáinak neve magyarul, azaz a Vénusz papucsa, a tudományos név fordítása. Bár Cipruson vagy akár Európában nincsenek Paphiopedilum fajok, sokáig összekeverték őket a Cypripedium nemzetség fajaihoz, amelyek jelen vannak a mediterrán térségben, beleértve Európa többi részét és Romániát is, ahol a Cypripedium calceolus (asszony papucsa) faj természetvédelmi emlékként van nyilvántartva. A valódi paphiopedilum fajok, amelyek a kertészeti kereskedelemben megtalálhatók és amelyek a jelenleg elérhető hibridek többségének alapját képezik, kelet-ázsiai eredetűek. 
A nemzetség funkcionálisan két kategóriára oszlik: az egyszínű zöld levelű fajokra, amelyek magasabb hőmérsékletet kedvelnek, és a foltos levelű fajokra, amelyek kisebb virágúak és alacsonyabb hőmérsékletet preferálnak. Emellett a foltos levelű fajok évente több virágzást produkálnak, szemben az egyszínű zöld levelűekkel, amelyek évente csak egyszer virágoznak.
Epifita (fákon növő) vagy litofita (kövek között növő) taxon, közepes szemcseméretű kéregalapokat vagy keveréket kedvel kaviccsal vagy vulkáni tufával, legfeljebb 0,5–1 cm átmérővel, 25%-os arányban. A termesztési közeg általában különféle lucfenyő vagy fenyő kéreg, száraz levelek, sphagnum moha, vermikulit keveréke. Nincs szabvány ezen a téren, a közeg kiválasztása nagyrészt a termesztő döntése, de a közeg cseréje szükséges, amint tömörödést és/vagy bomlást észlelünk, mert mindkettő a növények pusztulásához vezethet. 

Árnyékkedvelő (sciafile) fajokat tartalmaz, ami a hibridjeikre és termesztett változataikra is jellemző, ezért tökéletes társai a Phal. és Zygo. nemzetségeknek. A Paphiopedilum képviselőit nem szabad közvetlen napfénynek kitenni. 
A természetes környezeti feltételek, mint az erdők árnyékos részei, sűrű lombkorona alatt vagy cserjék között, valamint a virágzás megindulásához szükséges hideg éjszakák hasznos támpontok ezeknek a fajoknak a beltéri termesztéséhez. Az American Orchid Society szerint azonban a P. maudiae és hibridjei nem igénylik ezeket a feltételeket, és egész évben könnyen virágoznak állandó, legalább 18 °C-os hőmérsékleten.
Az öntözést hetente egyszer ajánlott elvégezni, 10 perces áztatással, majd a víz lecsorgatásával. Emellett a meleg évszakban további permetezések is javasoltak a talajra, de a levelek túlzott fröcskölését kerülni kell. 
Fontos, hogy ennél a nemzetségnél ne engedjük teljesen kiszáradni a talajt, mivel a Paphiopedilum nem rendelkezik víz- és tápanyag-tároló szövetekkel (megvastagodott levelek és gyökerek, álgumók, nád-szerű szárak), így a növények erősen érzékelik a víz- és tápanyag-ellátottság változásait. 
Ha a cserepeket díszkerámia maszkokban tartják, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ne pangjon bennük a víz. A tápoldatozás havonta végezhető, de a csomagoláson ajánlott adag 50%-os koncentrációjával. A virágzás megindulásának időszakában foszforban gazdagabb tápoldat használata javasolt a virágbimbók képződésének elősegítésére.

Levél hegesedéssel/hibával.