A Stanhopea nemzetség, korábban Ceratochilus, Stanhopeastrum, Gerlachia vagy Tadeastrum néven is ismert, az Orchidaceae családhoz tartozik, és William Jackson Hooker írta le 1829-ben, aki a nemzetséget a negyedik Stanhope gróf (Philip Henry Stanhope), a Londoni Orvosi-Botanikai Társaság elnöke tiszteletére nevezte el. A Stanhopea természetes elterjedési területe Mexikótól Argentína északnyugati részéig, Közép- és Dél-Amerikában terjed ki, ahol nedves erdőkben élnek a tengerszinttől akár 5000 méter magasságig.
A Stanhopea fajok többsége nyáron virágzik, és csak néhány ősszel. Az erősen illatos virágok rövid életűek, csak 3–4 napig tartanak, és általában a cserép alsó részén jelennek meg, ami azt a benyomást kelti, mintha a növények fejjel lefelé lennének. Az illat fűszeres árnyalatokat sugall, és a Stanhopea fajok ismerték az egymást követő, ismétlődő virágzást egy év során
A Stanhopea nemzetség fajai epifita növekedésűek, alkalmanként földiek. Ovális pszeudobulbusaik vannak, egyetlen hosszú, elliptikus levéllel, amely a csúcsán helyezkedik el. A természetes élőhelyen ezen fajok légi gyökerei gyakran felfelé nőnek, fészek alakú képződményt hozva létre, amelyben elhalt levelek és por gyűlik össze, így tápanyagokat biztosítva a növényeknek.
A Stanhopea fajok fényigénye erős, szórt fény körülbelül 25000–30000 lux, hasonló a Cattleya nemzetség fajaihoz, de kerülni kell a közvetlen napsugarakat, amelyek súlyos napégést okozhatnak a leveleken. Ajánlott nyáron további árnyékolást biztosítani, amikor a nappali hőmérséklet meghaladja a 34 Celsius-fokot.
A növekedési hőmérséklet a Stanhopea fajok trópusi és szubtrópusi eredetét tükrözi, ugyanakkor magas hegyi területeken is előfordulnak, ezért általában alacsony hőmérsékleti tartományban helyezkednek el. Néhány trópusi faj, mint a Stanhopea annulata, avicula, candida, cirrhata, ecornuta és grandiflora éjszakai 18 °C feletti hőmérsékletet igényel a sikeres virágzáshoz. Általános szabályként a legtöbb trópusi faj minimális éjszakai hőmérséklete 12 °C. A magasabb hőmérsékletek elérhetik a 30–35 °C-ot anélkül, hogy különösebb problémát okoznának ezen fajok termesztésében.
A Stanhopea orchidea általában magas páratartalmat igényel egész évben, ezért nyáron gyakori permetezés javasolt. Mivel ezek a fajok magas páratartalmat igényelnek, nagyon jó szellőztetés biztosítása ajánlott a gombás és bakteriális betegségek kialakulásának megelőzése érdekében.
Az ideális növekedési mód a Stanhopea orchidea számára magában foglalja a növények elhelyezését egy nagy lyukakkal rendelkező drótkosárban, legalább 1 cm átmérőjű lyukakkal, amelyek lehetővé teszik a lógó virágok számára, hogy áthatoljanak a termesztőedény alján. A fa kosarak és a szabványos cserepek ezt megakadályozhatják, ami a virágzás sikertelenségéhez vezethet. Aljzatként kókuszrost, közepes vagy finom szemcséjű fenyőkéreg használható, ideális esetben sphagnum mohával, perlittel vagy Osmunda páfrányrostokkal keverve, hogy laza, jól szellőző, könnyű, nagyon gyengén tömörödő és erős vízelvezetésű termesztőközeget biztosítson. A legimpozánsabb virágzások nagy, erős példányoktól származnak, ezért nem ajánlott a Stanhopea nemzetség túlzott felosztása.
Az átültetések ritkán, körülbelül 3 évente történnek, és általában kerülendők, mert akár 12 hónappal is késleltethetik a virágzást. Az ideális időpont a beavatkozásra a nyár, közvetlenül a virágzás befejezése után.
Az öntözés a meleg évszakban heti 2–3 alkalommal történhet (figyelve a hőmérséklet-páratartalom arányt), és nagyon meleg időszakban napi permetezéssel kísérendő, hogy állandó páratartalmat biztosítson. Hideg időszakban kerülni kell a levelek öntözését, mert ez baktériumos foltosodáshoz vezethet. A közép-amerikai eredetű fajok esetében télen soha nem szabad teljesen kiszárítani a talajt, mert a növények nagyon érzékenyek a talajban felgyülemlett sókra. Néhány faj, mint a Stanhopea hernandezii, insignis, jenischiana, leitzei, maculosa és martiana száraz telekről származik, ezért ajánlott az öntözés csökkentése és magas fény biztosítása télen. Ezeknél a fajoknál a normál öntözési rendhez tavasszal kell visszatérni, amikor új növekedés indul.
A tápanyag-utánpótlás rendszeres időközönként történik, a csomagoláson ajánlott adag 25%-os hígításával, kéthetente. A kéregben nevelt növények esetében 30 – 10 – 10 nitrogénben gazdag formulát kell használni, váltogatva egy kiegyensúlyozott 20 – 20 – 20 formulával. A virágzási időszakban 10 – 30 – 20 formulát alkalmazunk a virágzás serkentésére.
A Stanhopea orchidea nem igényel pihenőidőt a virágzás serkentéséhez, és a hideg évszakban sem. A sikertelen virágzások leggyakrabban a nyári elégtelen öntözés, a tavaszi gyenge napi hőmérséklet-különbségek vagy a túl alacsony páratartalom miatt következnek be.
Szeretnél több cikket látni és több tudást gyűjteni? Ez a cikk ingyenes, de támogathatod secretgarden.ro itt egy véleménnyel:
Google: Vélemény a Google-on
Facebook: Vélemény a Facebookon