Vanda christensoniana (Ascocentrum christensonianum) - illatos

Vanda christensoniana, korábbi nevén Ascocentrum christensonianum vagy „Christenson orchidea”, egy epifita orchideafaj az Orchidaceae családból, Vietnám endemikus növénye. Eric Christenson botanikus és taxonómus tiszteletére elnevezett, ez a monopodiális orchidea különleges lila lombjáról és finom virágairól ismert, gyűjtők körében kedvelt egzotikus megjelenése és speciális gondozási igényei miatt.

A levelek és virágok megjelenése

• Levelek: A levelek hosszúkásak, szalagszerűek, háromágú heggyel, 10-20 cm hosszúak, és zöldes-vöröstől az intenzív liláig terjedő színűek az antociánok felhalmozódása miatt, amelyek védelmet nyújtanak az erős napsugárzás ellen. A lila szín erősebb erős fényben, lehetővé téve a növény számára, hogy teljes napsütésben is jól fejlődjön, ellentétben más Vanda orchideákkal. Gyenge fényben a levelek inkább zöldesek.
• Virágok: A virágok kicsik, 1,4 cm átmérőjűek, függőleges, hónalji fürtökben állnak, 10-15 cm hosszúak, 2-4 sűrűn virágzó szárból állnak. A színük a halvány rózsaszíntől a lilán át a fehérig változik, sötétebb középpel. Gyakrabban virágzik tavasszal és ősszel (március-május és szeptember-november), minden fürt egy csokor virágot hoz, melyeknek finom, virágos illatuk van. A virágok 2-3 hétig tartanak.
• Illat: Az illat finom, meleg és párás körülmények között erősebb, de nem olyan intenzív, mint más Vanda orchideáké.

Növekedési jellemzők

• Magasság: Kis-közepes méretű orchidea, 20-40 cm magasra nő, egyenes szárú, teljesen levélhüvelyekkel borított.
• Életerő: Mérsékelt növekedésű, jellemző a monopodiális orchideákra, hosszú, vastag léggyökerekkel, amelyek a levegő páratartalmát szívják fel.
• Típus: Epifita monopodiális növény, amely Vietnám száraz, félig lomblevelű vagy lombhullató erdeiben, 0-700 méteres magasságban a fák ágain nő.

Növekedési feltételek

• Fényigény: Kedveli az erős fényt (35.000-45.000 lux), ideális a közvetett erős fény vagy szűrt napfény. A lila levelek miatt elviseli a közvetlen napfényt, de a hosszan tartó tűző napot kerülni kell a leégés megelőzése érdekében. A folyamatos légmozgás elengedhetetlen. Ne feledjük, hogy a magas hőmérsékletet páratartalommal lehet kompenzálni.
• Talaj/Alap: Legjobban talaj nélkül (ha a páratartalom ideális) nevelhető, függesztett fa kosarakban vagy parafára, illetve fakéregre szerelve, hogy a léggyökerek lélegezhessenek. Ha cserépben tartjuk, a közegnek nagyon jól szellőzőnek kell lennie (pl. kéreg, perlit, szén).
• Öntözés: Növekedési időszakban (tavasz-nyár) napi öntözést igényel, de a gyökereknek teljesen ki kell száradniuk az öntözések között. Meleg, száraz napokon reggeli permetezés ajánlott. Télen az öntözést csökkenteni kell, különösen gyenge fényviszonyok között.
• Hőmérséklet: Meleg vagy forró klímát kedvel, nyáron 27-32°C nappali hőmérséklettel, télen 19-21°C között, napi 6-9°C hőingással. Rövid ideig elviseli a hűvösebb időt, de nem 16°C alatt.
• Páratartalom: Ha szabad gyökerekkel nevelik, egész évben magas páratartalom szükséges. Lakásban párásító vagy kavicsos víztál segíthet. Cserépben nevelve alacsonyabb páratartalom is elfogadható, de permetezéssel ajánlott kompenzálni.

Gondozás és ellenálló képesség

• Trágyázás: Hetente alkalmazzon orchidea trágyát (pl. 20-20-20) a csomagoláson ajánlott adag 1/4-1/2 részében a növekedési időszakban. Tavasszal és nyáron nitrogénben gazdag trágyát, ősszel foszforban gazdagot használjon a virágzás serkentésére. Télen a trágyázás csökkentendő vagy teljesen elhagyandó.
• Kártevők: Kárt tehetnek benne pajzstetvek, atkák vagy gombák pangó páratartalom vagy nagyon száraz levegő esetén. Rendszeresen ellenőrizze a gyökereket és leveleket, és biztosítson jó szellőzést.
• Szaporítás: Érett szárak osztásával vagy alkalmanként megjelenő „keiki” (fiatal növények) segítségével szaporítható.
• Mérgezőség: Nem mérgező emberekre és állatokra, biztonságos gyermekes vagy háziállatos otthonokban.
• Különleges gondozás: Kerülje a gyenge fényű helyeket, amelyek csökkentik a levelek színét és a virágzást. A léggyökereket ne vágja le, csak ha kiszáradtak, mert elengedhetetlenek a páratartalom felszívásához.

Eredet

Vanda christensoniana Dél-Vietnám endemikus növénye, száraz, félig lomblevelű vagy lombhullató erdőkben található, alacsony tengerszint feletti magasságban (0-700 méter), a fák ágain növekszik. Viszonylag újonnan felfedezett, 1993-ban írták le Ascocentrum christensonianum néven, de 2012-ben genetikai vizsgálatok alapján a Vanda nemzetségbe sorolták, amely magában foglalja az Ascocentrumot is. Szorosan rokon a Vanda malipoensis és Vanda nana fajokkal, de megkülönbözteti a lila lombja és egyedi filogenetikai helyzete.

Megjegyzés: A készleten lévő példányok levelein kisebb mechanikai sérülések előfordulhatnak.