A cambri gyűjtemények vitathatatlan sztárja, és sokszor az oka annak, hogy a rajongók felfedezik a rendelkezésre álló hibrid gyűjtemények végtelen változatosságát, a Burrageara Nelly Isler nevét a nemzetség nevének rövidítésében, a Burr. kereskedelmi névben Albert Cameron Burrage - „A.C. Burrage” (1859. november 21. – 1931. június 29.) iparos, ügyvéd, filantróp és kertész tiszteletére kapta, aki először 1927-ben sikeresen nevelte ezt a nemzetséget.
A hibrid nevét J. Islernek köszönheti, aki 1995-ben stabilizált változatban hozta létre és jegyezte be a taxont, mint az Oncidopsis Stefan Isler és Miltoniopsis Kensington keresztezését, az eredményt feleségének, Nellynek dedikálva. Bár gyakran Burrageara kereskedelmi néven ismert, a legújabb besorolások az Oncidopsis hibrid családba sorolják ezt a taxont. Egy intergenerikus hibrid, amely a Cochlioda, Miltonia, Odontoglossum és Oncidium botanikai nemzetségek ősét tartalmazza (Cda. X Milt. X Odm. X Onc.). Egy összetett, intergenerikus hibrid nemzetség, amelyet nagyon értékelnek élénkpiros virágai és egyedi, erős illata miatt, gyakran egyszerűen Cambria néven jelenik meg a szakmai kereskedelemben, alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú növekedési környezetet kedvel.
Ennek a taxonnak a jellemzői a várakozásoknak megfelelően az ősnemzetségektől származnak, az eredmény egy látványos és erőteljes hibrid. A Miltonia nemzetségtől örökölt virágforma, amely árvácskára emlékeztet, valamint az intenzív illat; az Odontoglossumtól a virágok tartósságát, míg a levelek jellegzetes fényét a Cochlioda és Oncidium nemzetségektől örökli.
Taxon epifit simpodial (a szár elágazásáról - amelyen a hónalj rügyek nőnek), egyszerre több virágszárat fejleszt, mindegyik akár 15 virággal száranként, intenzív illattal. A virágzás évente többször is megtörténik, különböző évszakokban, amikor az új pszeudobulbák elérik az érettséget, bár az őszi virágzás a leggyakoribb. A virágok élénkpirosak, a labelum díszített foltokkal és összetett fehér mintákkal, valamint egy sárga kör alakú folttal a virág közepén. Az illat, amely a nap folyamán erősödik, éjszaka pedig csökken, citrusos, enyhén fűszeres, kissé csípős, alkalmanként túláradó lehet, ha a napsugarak közvetlenül a növényre esnek. Virágzás után ajánlott a száraz szárak levágása az új szárak fejlődésének serkentése érdekében.
A Burrageara Nelly Isler hideg hőmérsékletet kedveli, amely sötétvörös színt ad a virágoknak és serkenti az illat termelődését. A sikeres termesztéshez ajánlott hőmérsékleti tartomány 13 °C és 26 °C között van, hasonlóan a Miltoniopsis fajokhoz és hibridekhez. Bár rövid ideig magasabb hőmérsékletet is elvisel, nem ajánlott túlzásba vinni. A javasolt tartományt meghaladó hőmérsékletek gyakran a labelum elszíneződését okozzák.
A tápanyag-utánpótlás mérsékelt legyen, mivel a gyökerei érzékenyek a sófelhalmozódásra. Ajánlott a szokásos tápoldatok 50%-os hígítása, különösen csapvíz vagy más kemény víz használata esetén. Mivel nem intenzív táplálkozású és növekedésű faj, a Nelly Isler 1-2 alkalommal igényel tápoldatozást havonta. Egyes szerzők nem javasolják a tápoldat adását novembertől januárig.
Az aljzat és a cserép cseréjét évente egyszer, vagy legalább kétévente ajánlott elvégezni. A legjobb időpont az átültetésre az, amikor új hajtások fejlődése kezdődik, hogy elkerüljük az új gyökerek sérülését, és megkönnyítsük az új cseréphez való alkalmazkodást. Nagy valószínűséggel az új pszeudobulbák megráncosodhatnak vagy zsugorodhatnak az átültetés után, de várhatóan visszanyerik természetes formájukat az akklimatizációs időszak után. A Burrageara Nelly Isler nem kedveli a megosztást, de ha szükséges, ajánlott minden megosztásnál sok pszeudobulbát és új hajtást megtartani, mivel a pszeudobulbák nyugalmi állapotban történő szaporítása nehéz.
Bár a reggeli közvetlen napsugarakat részesíti előnyben, ez nem feltétlenül szükséges az újra virágzás eléréséhez. A fény mennyiségére vonatkozó preferenciája amfitoleráns tartományba esik, mivel a Burrageara Nelly Isler képes jól fejlődni gyenge fényben és magas intenzitású fényben egyaránt, amennyiben nem közvetlen napfény éri, és a fény szűrt. A közvetlen napsugarak megégethetik a leveleket, ezért kerülendők. Ha a növény túl sok fényt kap, ez a levelek sárgás színén lesz észrevehető. A keleti fekvésű helyek a legkedveltebbek, a nyugati és déli fekvésűek további árnyékolást igényelnek, míg az északi fekvésűeknek extra megvilágításra van szükségük.
A Burrageara Nelly Isler magas, 60-90%-os páratartalmat kedvel, amit sokszor csak kavicsos tálca vízzel való használatával lehet elérni. Ajánlott elkerülni a radiátor vagy más, szárazságot okozó hőforrás közelségét. Öntözésre akkor kerül sor, amikor a közeg száradás jeleit mutatja, de ajánlott, hogy ne száradjon ki 1-2 napnál tovább. A vízhiány, mint a Cambria mesterséges nemzetség többségénél, a behajló levelek megjelenésével mutatkozik, amelyek harmonika formájára emlékeztetnek. Ez a jelenség nem múlik el az öntözéssel, de nem jelent problémát a növény számára, kivéve, hogy sérülhetnek a virágszár rügyei vagy károsodhat a normális fejlődésük. Hosszú száraz időszakok alatt a túlélésre hatással lehet a velamen életképességének csökkenése, ami a gyökerek elhalásához vezet.
Bár a Burrageara Nelly Isler nem egy törékeny és igényes orchidea, mégis állandó páratartalmat igényel a termesztőközegben, valamint egyenlő mértékben jó szellőzést a gyökerek szintjén. A legrosszabb kiszáradási jel ennél az orchideánál az új pszeudobulbák ráncosodása és aszalódása. Ugyanígy, amikor az új virágszárak fejlődnek, ajánlott a fiatal rügyek vízzel való permetezése, hogy megelőzzük azok kiszáradását.
A termesztőközeg tőzegmoha lesz, kis szemcséjű kéreggel, kókuszrosttal keverve, hogy biztosítsa a gyökerek vízelvezetését és szellőzését, valamint más hasonló közegekkel, amelyek magas vízvisszatartó képességgel rendelkeznek, de egyúttal jó szellőzést is biztosítanak.
Szeretnél több cikket látni és több tudást szerezni? Ez a cikk ingyenes, de támogathatod secretgarden.ro itt egy véleménnyel:
Google: Vélemény a Google-on
Facebook: Vélemény a Facebookon